Euromedica - Egészségügyi Szolgáltató Központ - Egészségben élen járunk

Euromedica - Egészségügyi szolgáltató központ - Egészségben élen járunk

Egészségben élen járunk 

nyitóoldal    I    nyitvatartás    I          I  

Tisztelt Betegeink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy Dr. Nowinszky Tibor bőrgyógyászati szakrendelése a korábbi módon folyik, rendelésére a továbbiakban is a megszokott telefonszámokon tudnak bejelentkezni munkanapokon reggel 8 és délután 18 óra között. Érdeklődhetnek az info@euromedica.hu email címen is. További szakrendeléseinkkel kapcsolatban is ezeken a számokon érdeklődhetnek.

Bejelentkezés: 30/9029169, ill. 83/510-724.

Értesítjük Önöket továbbá, hogy a jelen helyzethez alkalmazkodva elindult Dr. Nowinszky Tibor online bőrgyógyászati rendelése is:

https://borgyogyaszatonline.hu/

Itt a személyes találkozás mellőzésével találhatnak megoldást bőrgyógyászati problémáik nagy részére, és lehetőség van csak online, e-recept igénylésére is.

https://borgyogyaszatonline.hu/borgyogyaszat-online-e-recept-feliras/

Online rendeléssel kapcsolatos további kérdésekkel a
borgyogyaszatonline@gmail.com email címre is írhatnak.

Üdvözlettel: az Euromedica csapata

BŐRGYÓGYÁSZAT

Lézerekről általában

A lézerek születése

Ha az emberek többsége a lézerre gondol, többnyire a legismertebb képek jutnak az eszébe: lézerkard a Csillagok Háborújából, vagy űrhajók pusztító lézerágyúi a sci-fi filmekből. A lézerekről tehát futurisztikus elképzelésünk van, a valóság azonban teljesen más.

A lézer távolról sem új technológia. Valójában több mint 40 éve van már velünk, elvi alapjait pedig (indukált emisszió) Albert Einstein már 1917-ben megalkotta. Az első működő rubin lézert Harold Maiman 1960-ban konstruálta, majd ezt követően néhány év leforgása alatt megalkották a ma is használt legtöbb lézerfajtát:

1961-ben az infravörös Helium-Neon lézert (Javán, Benett és Herriott), és Nd-üveglézert (Snitzer), 1962-ben vörös Helium-Neon lézert (White-Ridgen) és GaAs lézert (Hall és munkatársai). 1963-ban a Nd-YAG lézert (Geusic, Marcos és Van Uhert), CO2 (széndioxid) lézert (Patel, Faust és McFarlane), és az Argonion lézert (Bridges). 1966-ban a festéklézert (Sorokin és Lankard). 1970-ben az excimer lézert (Baszov és munkatársai).

Az első hazai lézert (egy Helium-Neon szoftlézert) 1963-ban konstruálták a Központi Fizikai Kutatóintézetben Bakos József, Csillag László, Kántor Károly és Varga Péter munkája nyomán.

Az eltelt években a lézerek alkalmazása hihetetlenül elterjedt a mindennapokban az orvoslás, az ipar, távközlés és a tudományos kutatások terén is. Az orvoslásban a sebészet során vérzés nélkül vághatunk velük, rövidlátást korrigálhatunk és számtalan bőrgyógyászati alkalmazásra is lehetőség van. Mindennapi életünk során naponta találkozunk velük a nagyáruházak pénztárainál, számtalan szórakoztatóipari termékben (pl. DVD, CD lejátszó) és természetesen a számítógépekben is; az optikai kábelek révén pedig a modern telefonvonalak, kábel TV és internet kapcsolat alapját adják.